A magyar cigányzenészek a rendszerváltás óta azon iparkodnak, hogy ne kelljen a „nyűtt vonót" botra cserélni. A Száztagú Cigányzenekarnak most konkurenciája akad: új, méretes cigányzenekar alakul, határozott elképzelésekkel, külföldi megrendelésre.
Míg külföldön óriási igény van a hagyományos magyar cigányzenére, addig itthon a vendéglátásból kiszorult cigányzenészek a megélhetésért küszködnek, és a szakma magyarországi hanyatlásáról panaszkodnak.
Ma Budapesten alig akad olyan étterem, ahol esténként „elhegedülik az ember nótáját" - olcsóbb ugyanis gépről vagy szintetizátorról játszani a menü mellé. Sokan a komolyzene és a jazz felé fordulnak, többen külföldön próbálnak szerencsét, mások zenekarokba tömörülve mentik a menthetőt.
A nemrég a 25 éves jubileumi koncertet adó Száztagú Cigányzenekar eddig egyedül volt jelen a cigányzenei palettán, most viszont szembe kell néznie a versenyhelyzettel - igaz, a tavaly nyáron megalakult Hungarian Royal Gypsy Orchestra elsősorban nemzetközi színtéren szeretné öregbíteni hazánk hírnevét. Ez az angol névválasztásból is látszik, és ezt a rést viszonylag könnyebb betölteni. Lapunkhoz eljutottak olyan információk, melyek szerint a két együttes között korántsem barátságos a viszony; a Royal zenekar például nyáron szeretett volna együtt fellépni a Száztagúval, erre azonban nem került sor.
|
Próba közben a Hungarian Royal Gypsy Orchestra |
Gerendási István, a Rajkó Zenekar igazgatója az új együttes megalakulásának hírére azt mondta: természetes, hogy a zenészek belekapaszkodnak minden szalmaszálba, de egy új zenekarnak nagyon nehéz helyzete van, míg megismerteti magát. „Ezen a szűk piacon mindenki mindenkinek hallatlan konkurenciája, de nem ellensége, ellenfele” – mondta a Heti Válasznak. A Hungarian Royal Gypsy Orchestra művészeti vezetője, Baranyai Lajos klarinétművész azonban szeretné elkerülni az összehasonlítgatást a Száztagúval. „Semmiképp sem szeretnének konkurenciaként feltűnni. Egészséges rivalizálás pedig kell, ha az nincs meg, nincs inspiráció, ami előbbre viszi a zenekarokat” – állítja.
A 95 tagot számláló Royal március 12-én tartja bemutatkozó koncertjét a Smortmaxban, ahol a „modernség” jegyében felturbózott műsorral rukkolnak majd elő. „A 21. században vagyunk, most már nem lehet azt mondani, hogy én cigányzenekar vagyok, és csak a Pacsirtát tudom játszani” – magyarázza Bakos Attila, a hatvanfős Pannon Cigányzenekarból létrejött együttes menedzsere. A One Music Hungary Kft. ügyvezetőjét egy amerikai ügynökség kereste meg az ötlettel, hogy hozzanak össze „tuti” receptre egy cigányzenekart.
Hogy a tengerentúli felek számára mit jelent a tuti recept, arra magyarázatot ad a repertoár: a csapat ottjártunkor épp az Andrea Bocelli operaénekes révén ismertté vált slágert, a „Time to say goodbye”-t próbálta, aznap délután rögzítették ugyanis a demofelvételeket, melyeket majd a jogtulajdonosoknak küldenek ki jóváhagyásra.
„Mit vár el a külföldi? Az étteremben a csárdást. De egy nagy zenekarnál már elvár egy színvonalat, és a legjobb szimfonikus zenekarokhoz hasonlítja” – állítja Baranyai Lajos, aki szerint olyan műfajokra vállalkoznak, amilyenekre cigányzenekar eddig még soha. A műsoron Erkel Palotása, Liszt 2. Magyar rapszódiája és a Monti-csárdás mellett szerepelnek arab dallamok, filmzenék, rockslágerek. Ezért a címe bemutatkozó koncertjüknek Tradition and Love” (Tradíció és szerelem), melyen közreműködik majd Tátrai Tibor gitáros, az Eufonia Roqartett és az arab világban énekesnőként sikert aratott Pflum Orsi.
A szombathelyi Baranyai Lajos sok társával együtt kisfiúként kezdett el zenélni a Rajkó Zenekarban. 2006-ban alapította meg 16 fővel a Pannon Cigányzenekart, mely az évek folyamán hatvanfősre duzzadt, az amerikai megkeresés után pedig „szigorúan szakmai alapon” kezdték el kutatni az utánpótlást: a 95 tagból harminc zenészdiplomával rendelkezik. A zenészeknek tízéves szerződést ajánlottak, és már előre leszögezték: nem haknizenekar, hosszú távra terveznek. A csapat döntő többségét teszik ki az idősebbek, a régi rajkósok, sokan külföldről járnak haza a próbákra, és van, aki az Állami Népi Együttesben muzsikált korábban. A zenekarban rengeteg fiatal foglal helyet: ők főleg a győri zeneművészetiről és a Liszt Ferenc Zeneakadémiáról érkeztek. A Száztagú Cigányzenekarból nem jött át egy ember sem – bár nem is hívtak senkit.
Hungarikum?
Gulyás, csárdás, pálinka, no meg az ördögi cigányzenészek - a magyarok külföldön alkotott képének elmaradhatatlan kelléke a pergő ritmusú cigánymuzsika. A Hungarian Royal Gypsy Orchestrának is külföldön erősítené a „brandet". „Ott szenzációszámba megy, hogy karmester és kotta nélkül játszanak" - szögezi le a zenekar menedzsere. Külföldön a Rajkó és a Száztagú Cigányzenekar is szép karriert futott be, ám valószínűleg nem mindenki örül annak, hogy a magyar zenéről rögtön a cigányzene ugrik be a külföldinek. Szabó Balázs zenetörténész, a Győri Széchenyi István Tudományegyetem adjunktusa szerint ez elsősorban előadói, nem pedig alkotói tevékenység, és nem sok köze van az autentikus cigány vagy magyar népzenéhez. „Bartók és Kodály például azon fáradozott, hogy erre a különbségre felhívja a figyelmet" - magyarázza a zenetörténész, és hozzáteszi: a cigányok bármit eljátszottak, amiért megfizették őket, különleges, lendületes, improvizatív játékstílusuk pedig a mai napig lenyűgözi a külföldi publikumot, játszanak magyar csárdást, Csajkovszkijt vagy Elton John-összest. „Bármi, ami a kezükbe kerül, elkezd hasonlítani hozzájuk" - fogalmaz Szabó Balázs, aki szerint ebből a szempontból a magyar népzene nagyobb érték: az mindig itt volt, sosem volt igényfüggő, ez mutatja az erejét, a gyökereit.